A Szabad Demokraták Szövetsége - mint a szabadság és szolidaritás pártja - legfőbb céljának tarja, hogy a Fidesz-rendszer leváltását követően az új összetételű országgyűlés:

1. tegyen meg minden törvényes lépést az alkotmányosság, a Magyar Köztársaság Alkotmányának visszaállítása, a közjogi hagyományainktól idegen „alaptörvény” hatályon kívül helyezése érdekében

2. a választójogi törvényben biztosítsa, hogy a plurális demokrácia alapértékei érvényesülhessenek, az országgyűlés pártok szerinti összetétele valóban feleljen meg a választók akaratának

3. biztosítsa ismét a hatalmi ágak szétválasztását, ennek megfelelő-en állítsa helyre a 2010. áprilisi állapotok szerint az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok és a Költségvetési Tanács jogkörét és intézményi státuszát

4. állítsa helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét a kormányzati hatalomtól

5. azonnali hatállyal vessen véget a visszamenőleges hatállyal történő törvényhozás gyakorlatának

6. számolja fel a munkavállalók kiszolgáltatottságát eredményező intézkedéseket; állítsa vissza a szakszervezetek jogait és az érdek-egyeztetés rendszerét

7. vessen véget a protekcionista, kegyet gyakorló állam gazdaságpolitikájának, és teremtse meg a szabad, modern piacgazdaság feltételeit.

8. biztosítsa ismét az önkormányzatok - mint önálló közösségek - politikai, jogi és pénzügyi függetlenségét, vagyoni jogait és gazdálkodási szabadságát

9. a közoktatásban hagyjon fel az államosítással, állítsa helyre a helyi önkormányzatok és más iskolafenntartók szerepét, jogkörét, biztosítsa az oktatás sokszínűségét és szabadságát

10. garantálja a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a tanulmányi eredményt és szociális helyzetet értékelő rugalmas tandíjrendszerrel segítse a felsőoktatást; az önkényes hallgatói létszám-meghatározás helyett térjen vissza az oktatás minőségét előtérbe helyező felvételi rendszerhez

11. segítse és ösztönözze az öngondoskodást, támogassa ennek intézményeit; ne hozza hátrányos helyzetbe a magánnyugdíj-pénztárak tagjait

12. tartsa tiszteletben az Európai Unió alapértékeit

A nemzeti függetlenség, a sajtószabadság, népi forradalom, polgári forradalom, Széchenyi, Petőfi, Kossuth, Táncsics ünnepe?
Mit jelent a XXI. században egy XIX. századi történelmi esemény?
Mit jelentett a múlt század viharos esztendeiben?
Kié ez az ünnep?
Volt Horthyé, Rákosié, és Kádáré is! Jelentőségre akkor emelkedett, amikor nem a hivatalosságok aktuálpolitikai érdekeit szolgálta, vagy a nagy elhallgatások idején, hanem akkor, ha az elégedetlenség elérte a kritikus pontot (1942, 1972, 1986).
Ezeken a márciusi ünnepeken a fasizmus, vagy a kommunizmus veszélyeztette az ország érdekeit!
Ma az autokrata hatalom!
Huszonkét éve, megváltozott a világpolitika, teret nyert a liberális demokrácia. Ennek „farvizén” hazánkban is megerősödtek a demokratikus szervezetek és 1989/90 fordulóján lehetőségünk nyílt a demokratikus jogállam megvalósítására. Ezt nevezzük rendszerváltozásnak, megalakult a harmadik Magyar Köztársaság, melynek első elnöke, a napokban 90. születésnapját ünneplő Göncz Árpád volt.
Idézzük csak fel, 1848-ban is a friss európai szelek élesztették a magyar forradalmat.
Huszonkét év hosszú idő! Ez alatt lehetőség nyílott volna hazánkban a demokrácia megszilárdítására, reformok megvalósítására. Azonban nem ez történt! A kezdeti eufóriát kicsinyes párt és egyéni érdekekből fakadó teszetoszaság, vagy ami még rosszabb hatalomvágy, a kizárólagosság vágya váltotta fel.
A demokráciában szólás és sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság van! Ezzel a szabadsággal visszaélve jelentkeztek ordas eszmék. Először „csak” verbálisan, majd ezek az erők a tettek mezejére léptek. Megfélemlítenek, gyilkolnak! Bizonyítva láttuk, hogyan lesz a szóból tett!
Hazánkban a várt Kánaán helyett, nehéz évek következtek. Ebből, a demokrácia játékszabályait kihasználva, építkezett a Jobbik és a Fidesz.
Ma Budapesten lehet nyilvánosan EU-s zászlót égetni, felvonulást tartani „Nem leszünk gyarmat!” jelszóval.
A boldogulást váró nép többsége issza a fülkeforradalom vezérének szavait, tőle várja a megváltást.
Mit tesz az eljelentéktelenezett ellenzék? Pártjai egymást marják, civil szervezetei „elárokosodnak”.    
Nagy felelőssége van a liberális értelmiségnek!
Felelősségének egyik, legfontosabb része, rámutatni arra, hogy ha a népet megfosztják a jogaitól az teljes anyagi megnyomorodáshoz és erkölcsi zülléshez is vezet.
Rámutatni, hogy a vezér, mert a vezérek törvényszerűen ilyenek, csak saját lakájainak dob koncot, ad valamicske jogot!
A liberális értelmiség felelőssége az is, hogy szót értsen az ifjúsággal, hiszen az 1990-ben születettek ma huszonkét évesek! Nincs tapasztalatuk a diktatúráról, csak a nyavalygó demokráciát ismerik.
Az értelmiség feladata az is, hogy jobb és baloldalon egyaránt képviselje, a mára sajnos szitokszóvá vált, liberalizmus értékeit! Nincs jobblib és ballib! Csak liberális értékeket valló jobb, vagy baloldali emberek vannak!
Ne hagyjuk, hogy ránk süssék, ahol két magyar együtt van, ott már nem lehet egyetértés!
Fogjunk össze, mentsük meg a demokráciát!
Valljuk magunkat magyarnak és európainak egyaránt!

    Folytatódik a szervezetépítési program az SZDSZ-ben, ezúttal az SZDSZ II. kerületi szervezete alakult újjá. A szervezet ideiglenes elnökévé Hajósi Virágot választották, ügyvivői Rónai Csilla, Johnné Rósenblüth Erzsébet és Dr. Töreky Gábor lettek, akik a rendes tisztújításig irányítják a II. kerületi szabad demokratákat.  A tavaly kezdődött szervezetépítési program célja, hogy az SZDSZ-nek legalább a megyei jogú városokban, illetve a fővárosi kerületekben legyen újra működő helyi szervezete 2013-ig. Legutóbb a XX. kerületi szervezet alakult újjá Juhász Pál, korábbi országgyűlési képviselő vezetésével.

Mint ismeretes, múlt héten a kiskunfélegyházi Fidesz-frakció tagjai úgy nyilatkoztak a sajtó munkatársainak, hogy a város polgármesterének, Kapus Krisztiánnak büntetőjogi felelősségét bizonyító okiratokat helyeztek ügyvédi letétbe, ezzel akarván kikényszeríteni a polgármester távozását. A polgármester és frakció megromlott viszonyának köszönhetően mintegy 10 esetben derülhet fény a városvezető viselt dolgaira, ám ezek csak akkor kerülhetnek a nyilvánosság elé, amennyiben a regnáló polgármester önkéntesen nem hajlandó távozni hivatalából.
A Fidesz a párt belső ügyeként, a párton belüli hatalmi harc egyik eszközeként igyekszik kezelni a büntetőjogi felelősséget is felvető ügyeket, ezért Kerényi Jánost, a Fidesz régióigazgatóját (egyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjét) jelölte ki az ügy elsimítására. Kerényi a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy „van ott egy-két vitás kérdés, kedden megyek le, és átbeszéljük ezeket”.
Nos, érdeklődve várjuk Kerényi Jánosnak, a kormányhivatal vezetőjének beszámolóját a tegnapi „átbeszélésről”.
Valóban léteznek-e azok a frakciótagok által emlegetett okiratok, amelyek a fideszes polgármester büntetőjogi felelősségét bizonyítják?
Amennyiben a képviselő-testület bármely tagjának, illetve a régióigazgatónak tudomása van ezen okiratok létezéséről, ügyvédi letétbe helyezéséről, úgy miért nem tették meg eddig a szükséges jogi lépéseket?
Miért gondolja úgy a Bács-Kiskun megyei Fideszből bárki is, hogy a város gazdálkodását érintő, a Büntető Törvénykönyv vonatkozó cikkelyeit kimerítő visszaélések a párt belső ügyének számítanak?
A liberálisok arra szólítják fel Kerényi Jánost és a kiskunfélegyházi Fidesz-frakció tagjait, hogy amennyiben tudomásuk van a bűncselekményekről, illetve az említett okiratok létezéséről, úgy kötelességüknek eleget téve tegyék meg a szükséges jogi lépéseket, és tárják Kiskunfélegyháza és az ország polgárainak nyilvánossága elé azokat!
Ellenkező esetben maguk is bűnrészessé válnak.